Tánc

A tánc fejezi ki a szigetlakók életérzését, vallásosságát, félelmeit, hiedelmeit és az ősök, hagyományok feltétlen tiszteletét. A művészet a hitükre épül.

Különbözőségben a tökéletesség.

Bali szigetének mozgásművészete a táncok az itt élők és az ide látogatók örök kedvence. A kecses mozdulatok már gyerekkorban beivódnak a kicsikbe, akik a táncművészet apró titkait tánciskolákban tanulják a mesterektől, akik egykoron híres táncosok voltak. Az előadások két legnépszerűbb darabja a Barong-Rangda, a jó és a rossz küzdelme, vagy a krisztánc, valamit a sanghjang nevű transztáncból kialakult kecak tánc. A kecakban a kórus által körbevett és transzba esett médim az istenekkel, az ősökkel létesít kapcsolatot. A legong – a nőiesség és kecsesség tánca, az „isteni nimfákkal” és a baris – a győzedelmes balinéz harcost dicsőítő – és a topeng – ősi táncdráma – látható reggeltől estig a sziget életében.

Ég és föld ölelésében

Balinéz rituális maszkok

Álomszerűen szépek a maszkok, itt a kelet-jávai hindu és a polinéz templomépítészet keverékének egy sajátos változatában emelt szentélyének a szomszédságában. A fahánccsal fedett – meruk – hét, kilenc, vagy tizenegy szintes emeletes tornyainak az árnyékában, és a közösségi események központjának a közelében születnek a misztikus fa-arcok Mr. Ida Babus Alit Ubud környéki műhelyében.

Az udvaron harci kakasok pihennek, vagy ingerlik egymást kellő távolságból és védelemben a háncsból készült kalitkáikban, hogy majd a tizenkét oszlopos balé gede porondján megvívjanak egymással a szakrális ünnepek kikapcsolódásaként. Ahogy az egzotikus maszkokat szemlélem, Gunartoval a kísérőmmel és tolmácsommal átbeszéljük a tennivalókat. Ám szinte alig figyelek rá, mert annyira lenyűgöznek ezek a furcsa, nem mindennapi üzeneteket hordozó maszkok. Alig várom, hogy a furcsa tekintetek mögé tekintsek.

- Mester, mi az eredetük a maszkoknak? Mit jelentenek Önnek a balinéz maszkok?

- A balinéz maszkok készítése az általános fafaragáshoz hasonlóan a 8. századtól indul a sziget életében. Alkalmazásuk a rituális előadásoknál a legnépszerűbb és leggyakoribb. A Topeng Sidakary az első stílus. A Barong maszkok szintén az ősi múltig tekintenek vissza. Az első stílus feltételezhetően a rituálék céljára készült. Számomra a maszkok a sziget ősi kultúrájának a folytonosságát jelentik. Minden változik, naponta alakul át körülöttünk. Vegyes forrásból táplálkozunk, nem úgy, mint őseink, akiknek egységesebb volt az értékrendjük. Nehéz eldönteni melyik a jó és valós számunkra, de a maszkok mindig visszazökkentenek a helyes útra.

- Milyen rituálékhoz használják őket? Hinduhoz, balinézhez, vagy mindkettőhöz?

- A hagyományból jön a vallás, a vallásból és hagyományból közösen pedig a művészet. Benne a tánccal és minden formájával. Egymásba fonódottan támogatják egymást a természet fontos részeként. A tánc csak egyik része a rituáléknak. Balin ezek pedig mindennaposak. Sőt a napszakoknak megvannak a saját rituáléik. Bali művészetének ezek az alapjai és az alapok az ősi szellemhitből, ill. a későbbi hindu ráhatásokból születtek.

- Kik ők, a maszk-szereplők?

- A maszkok a teljes színpadi, vagy templomi rituáléban megtestesítik a jó szellemeket, démonokat, a minisztert, vagy tábornokot, a szolgálókat és a bohócokat is. Ezen utóbbiak arcábrázolása talán a legváltozatosabb.

Mennyi maszkot készítenek évente?

- Közel ezret, a legkülönbözőbb ábrázolásokkal.

- Minta, vagy saját intuíció alapján faragják őket?

- Vannak sablon szerint és egyedi elképzelés, szabad gondolat alapján készülő maszkok. De a rituálékon használtaknál fontos, hogy a maszk tükrözze a tánc, vagy szerep mondanivalóját. Legyen az jó, vagy gonosz, szép vagy csúnya a kötött előírásoknak megfelelően.

- Megrendelésre készülnek a templomok és a helybéliek számára?

- Igen, többségében itt a szigeten, vagy Indonéziában kerülnek a szereplők arcaira. Kivételt képeznek azok, amelyeket a külföldiek visznek magukkal emlékként.

- Vannak-e idősebbek, mint a 8. századi maszkok?

- Léteznek a feltételezések szerint, bár nehezen bizonyíthatóak. Ugyanis az előbb említett kötelmek alapján nagyon megszabott a stílusuk, ami az eltelt 1200 esztendő alatt sem nagyon változott.

- Miket ábrázolnak a maszkok?

- Dühös, szomorú, mosolygós, démoni, légies, szép és rút emberi és állati arcokat. Ezért is figyelem a mindennapi embereket, hogy néha apróbb finomításokkal gyarapítsam a modern maszkokat. Na igen, az állatmaszkok állandóak,…

- Mit ért a Mester modern maszkokon?

- Egyszerűen érdekes arcokat, de én ide sorolom a megrendelésre kerülőket is.

- Mi az anyaguk, hogy ilyen könnyűek?

- Ma már főleg csak Kelet, - vagy Nyugat – Timorról származó pule fa. Szinte légiesen könnyű és szépen faragható.

- A faragást, formázást, csiszolást követően a mesterek is festik őket?

- Igen, mindenkinek szükséges a teljes munkafolyamatot megtanulni, de vannak, akik szívesebben faragnak, mások meg festenek.

- Hányféle színt használnak?

- Az alapszín a fehér, erre kerülnek a vörös, a fekete, mint főszínek. Már a maszk mondanivalóját közölni képesek. Aztán a sárga, narancssárga, kék és zöld a további kísérő színek.

- A színeknek van ábrázolni valójuk is?

- Igen, a fehér a legtisztább, a legelőkelőbb a király, a Dalem színe. A vörösnek hatása a Patihban, a Miniszterben, vagy a Tábornokban testesül meg. A fekete és/vagy a fehér a Sidakarya, a barna a Penasar a szolgáló, vagy a Bondres, a bohóc színe.

- Mi a közölnivalójuk?

- A mosolygós maszk ő a király, a mérges, vagy komoly, komor a Miniszteré, vagy a Tábornoké, míg a szomorú a szolgálóé.

- Ezek szerint ők a teljes táncdráma főszereplői?

- Úgy van, a Király a Dalem, a Miniszter a Topeng Keras, vagy első miniszter a Topeng Tua, és a nagy szolgáló a Penasar, a kicsi a Wijil és a bohóc a Bondres. Ők közölnek szavakkal és mozdulatokkal minden mondandót.

- Melyek az Önök legrégebbi maszkjai?

- A 19. századiak a nagyapám örökségéből, de már elöregedtek. Nem használjuk őket a szertartásokon. Muzeális értékűek. Nagy teljesítmény áll mögöttük.

- Látok itt Topenget is, de honnét ered a Topeng, a fő maszk témák története?

- A Topeng a Bebad-ból származik, a királyság történetéből, egy ősi táncdráma. Ennek szerves része és üzenetközvetítője a maszk. Két korszakot képvisel. Az egyik a Bedahuku. Maga a szó „különböző fej” értelmű és misztikus állatfej ábrázolású. A másik korszak hatása a Srikresna Kepakisan, amely egy új területhódítás Bali életében. A Majapahit Birodalom terjeszti ki hatalmát a szigetre. Nagyon kedvelt témák. Tudni kell, maszk nélkül nincsen Topeng. Egymás kiegészítői, egyik sem létezhet a másik nélkül. A modern Topeng a hagyományos stílusból táplálkozik.

- Létezik Topeng kronológia a templomi rituálékban?

- Igen, ezek a Topeng sorrendjében a Keras, Tua, Penasar, Wijil, Dalem, Bondres, Pedanda és a Sidakarya.

- A Barong a jó és a rossz küzdelméről szól. Ezek a pazar Barong maszkok mit közvetítenek?

- A tánc minden esetben az istenekkel és az ősökkel létesített kapcsolat. A Barong a mítikus tigris ezt is hivatott közvetíteni az Istenek és a földi halandók között.

- A japán NO játék maszkjait csak hobbiból készítették?

- Talán inkább érdekességként. A teljes ázsiai kultúra, távoli, de fontos részei a NO maszkok. Szívesen viszik őket az ide látogató japánok és külföldiek.

- Optimista Ön Bali kultúrájának a fönnmaradásában?

- A válaszom, igen. Bali a mindenség ölén él. Az egyedi dolgai adják a különbözőséget.

Ám figyelmeztetnem kell az új generációt, mert egy békés és nyugodt környezet adhat csak energiát a boldog megújuláshoz.

- Hol van Ön otthon igazán?

- Egy csodás napon szeretem időmet a kertemben tölteni. Nézem, vagy trenírozom a harci kakasaimat. De mind a mai napig nem tudom eldönteni, hogy a kora reggel ébredése, vagy a pihentető délután-e a legszebb a kertben. De itt, otthon vagyok.

- Mi a véleménye a mai világról?

- Szeretem a természetet gyermekkorom óta. Azt hiszem manapság az emberek többsége sok fölösleges dologhoz ragaszkodik. A kiegyensúlyozatlanság okozhatja a mindennapi tragédiákat is. Életünkben gyakran figyelmen kívül hagyjuk az egyszerű dolgokat, amelyek varázslatossá teszik napjainkat.

- Ha egy tömör gondolatban kéne összefoglalnia, hogy Önnek mit jelentenek a maszkok, mit mondana?

- Egyszerűen csak annyit, hogy szerencsém volt megérteni mi zajlik a maszkokban kint és bent, ég és föld ölelésében. Az istenek és istennők arcai tekintenek ránk minden művészi alkotásból. Nekem a maszkok mindegyike a mindennapok bánata és öröme.

 

Topeng és a Pule - fa

A Topeng maszkok a 8. század óta élnek Balin. A Topeng maga egy opera drámajáték a szórakozni vágyó nagyközönség számára. Jóllehet rituális közvetítő szerepe is van, amikor templomokban kerül sor a bemutatásukra. Létezik Topeng Bondres, vagyis Bohóc Topeng és a Prembon nevű – más nyelvre lefordíthatatlan színmű. Ha a Topeng templomi ceremónia része, akkor Sidakarya az elnevezése.

A maszkot könnyűfából készítik, mint frangipani, hibiszkusz és pule fajták. De ha a rituálékhoz alkalmazzuk a maszkokat, akkor szinte kizárólag a szentnek számító pule fa az alapanyaga.

A PULE szó a PUL és LIPYA szavak összetételéből származik. De ma már nem ismerjük az ősi értelműket. Annyi bizonyos, hogy a Siwa Tattwa hindu őstörténetéből került be a sziget életébe.

Történt egyszer, hogy Síva próbára akarta tenni felesége Uma hűségességét. Betegnek tetette magát, amire a gyógyír csak a fekete tehén teje lehetett. De a fekete tehén csak a Földön élt, így Uma ellátogatott oda. Amikor találkozott a tehénpásztorral – aki egyébként Siwa volt maga – tejet kért tőle. De a pásztor cserébe Uma testi szerelmét kívánta. Uma végül nagy nehezen belement, hogy férje meggyógyulásáért odaadja magát a tehénpásztornak. Uma visszatért a Mennyekbe, ahol már a férje várta és kérdezte tőle, hogyan szerezte meg a gyógyító tejet. Felesége nem merte elmondani az igazat, így hazudott. Siwa a fiát Ghanat kérdezte, hogy tudását –a mindent ismerő Tenunet - feltárva az igaz történetet mondja el. Uma erre felmérgesedett és a Durga Murti nevű szörnnyé változott. Siwa kérte őt, hogy jöjjön a Földre, mert nem mondott igazat neki. Uma visszaváltozva Siwától külön a Prajapati templomban élt tovább Puradalemben. Közben eltelt 111 esztendő és Siwának nagyon kezdett hiányozni a felesége. Így megígérte neki, hogy találkozzanak pontban éjfélkor Sasik Kalimaban – ami ma a balinéz naptár szerint az ötödik hónap. Siwa viszont késett a randevúról és újból óriás szörnnyé változott. Siwa felismerte őt, így ő maga Barong/ Rudra alakot öltött, aki délnyugatról jött. Találkoztak és ekkor Barong szerelmet kért Durgától, aki ezt elutasította. Aminek az lett a következménye, hogy üldözték egymást Pemuunan körül. (Ma azt a helyet hívják így, ahol az elhunytakat elégetik.) Közben szél kerekedett. Durgat, vagyis Umat és Barongot, vagyis Siwát egymáshoz fújta. Nem tudtak ellenállni egymásnak. Siwa megfeledkezett önmagáról és gyönyörével – magjával - megtermékenyítette a Földet. Ma ezt Balin Eka Pramanának, vagyis fának hívják.

Azóta a Topeng rituálékhoz azt a fát használják fel, ami a Pemuunan északi oldalán nő, és ennek a szent fának a neve PULE.