Venezuela déli területeinek jellegzetességei a tepuik, az ősi sziklából álló meredek, toronyszerű fennsíkok. Ezek közül a leghíresebb a Roraima és az Auyantepui, ahonnan az Angel-vízesés hullik alá. A Roraima hegység, Venezuela, Brazília és Guayana határain található, hatalmas, mintegy 15 km hosszú, lapos tetejű, 2772 m magas hegy a Pakaraima-hegységben. Innen ered Guyanának, valamint az Amazonas és az Orinoco vízrendszerének több folyója. A csúcsot általában felhők borítják, állat- és növényvilága egészen különleges.

GRAN SABANA és RORAIMA TÚRA

1. nap: Budapest - Caracas

Indulás Budapestről, este érkezés a venezuelai fővárosba, Caracas-ba, majd transzfer a szállodába. Caracas 1000 méterrel a tengerszint felett, egy völgyben, fákkal borított hegyek gyűrűjében fekszik. A város gyarmati voltát tükröző régi, történelmi épületek és az új, felhőkarcolók jellemezte modern városrész között óriási kontraszt figyelhető meg. Éj a hotelben.

2. nap: Caracas - Puerto Ordaz – Gran Sabana

Reggel indulás a reptérre, pár óra repülés után érkezés Puerto Ordaz-ba. Először látogatás a Caroní folyó partján lévő Cachamay Parkba, majd utazás a Gran Sabana-ra, ami a Canaima Nemzeti Park keleti részén fekszik. Egy különleges tájat foglal magába ez a terület: tiszta folyók, vízesések és végtelen Tepui-hegyek, melyek szavannák és erdőségek fölé magasodnak. Ezt a vidéket terepjárók segítségével fedezzük majd fel. Ellátogatunk két aranybányavárosba is El Callao-ba és Tumeremo-ba is. Az ebédet követően El Dorado felé vesszük az irányt. Az éjszakát egy egyszerű, ám kényelmes kempingben töltjük. Vacsora szintén a kempingben.

3. nap: Gran Sabana

A reggeli után fedezze fel a Gran Sabana-t! Egy pemon indián falucskába, Liworibo-ba megyünk, ahonnan csupán 30 perc kenuzásra van a Chinak Meru, a vidék legmagasabb vízesése. Meg fogunk állni a Pozo Escondido és a Pozo de Los Enamorados „vízkutaknál”, piknik formájában el is fogyasztjuk itt az ebédünket. Visszautazás a táborba, vacsora és éj a kempingben.

4. nap: Santa Elena de Uairén

A reggelit követően indulás délre a brazil határhoz. Lélegzetelállító tájon utazunk keresztül: folyók, vízesések, szavannák, erdőségek mindenütt, és természetesen a Tepui hegyek is mindenhonnan láthatók. Megállunk a Kawi és a Kama Meru vízeséseknél, majd a piknikebéd elfogyasztása után folytatjuk a túrát a Jaspe vízeséshez. Délután érkezés a Santa Elena de Uairén határmenti városhoz, ahol éjszakára megszállunk.

5. nap: Santa Elena de Uairén

Reggeli, majd átmegyünk a határ túlsó oldalára Paracaima településére, hogy az utasok kedvükre vásárolhassanak. Majd visszatérés Puerto Ordaz-ba, 

6. nap: Roraima

Néhány nagy felfedező nyomdokaiba lépünk a Roraima, Dél-Amerika egyik lenyűgöző hegységéhez vezető túránk kapcsán. Falai olyan hatalmasak, hogy közel 50 éve megmászhatatlannak tartják a Roraima-t. E természeti képződmény ihlette Sir Arthur Conan Doyle: Az elveszett világ című regényét is.

Santa Elena-ból terepjáróval észak felé vesszük az irányt és San Franciscode Yuruani-ba utazunk. Onnan egy földúton közelítjük meg a Paray-Tepuy indián települést. Útközben a szavannáról és a Tepuys hegységről fantasztikus kilátás tárul elénk. Egy könnyű ebédet követően megkezdjük a túránkat a szavanna kis dombjai és patakjai között. 5 óra kirándulás után megérkezünk a Kukenán folyó partján fekvő táborunkba. Itt töltjük első éjszakánkat. A folyóban vehetünk egy frissítő fürdőt a vacsora előtt.

7. nap: A Bázis tábor

Reggeli után a gyönyörű Gran Sabana vidéken folytatjuk túránkat, majd körülbelül 5 óra alatt megérkezünk a Bázis táborhoz, mely egy színes madarak és szentjánosbogarakkal teli réten helyezkedik el. A Roraima hegy csillogó kvarc fala közvetlenül a tábor mellett húzódik, ezzel lenyűgöző kilátást nyújtva 

8. nap: A hegytető

Reggeli után egy a Roraima-t átszelő csapáson indulunk útnak. A keskeny ösvény felvisz a hegytetőre a hegyvidéki esőerdők, kis patakok, gazdag növény és állatvilágon keresztül. Egy idő után a növényzet óriási páfrányokká alakul át és az ösvény egy több száz méteres vízesésen visz keresztül minket. 5 óra túrázás után megérkezünk a hegytetőhöz. Itt felállítunk egy tábort a védett párkányon, hiszen az itteni időjárásra jellemzőek a hirtelen viharok.

Ebéd: út közben. Vacsora: a táborban.

9. nap: A hegytető

Reggeli után egész nap felfedezhetjük a hegytetőt. Megnézzük azt a pontot is, ahol Venezuela, Brazília és Guyana találkozik. Furcsa kőképződmények között fogunk kirándulni, völgyek és csillogó kvarc kristályokkal borított földön. Több helyen kisebb medencéket lehet látni, melyekben a Roraima hegy fekete varangyai élnek. A növényvilág meghökkentő és furcsa (különleges orchideák és húsevő növények) Ebéd: út közben. Vacsora: a táborban.

 

10. nap: A Tek folyó

Reggeli után lebontjuk a tábort és egy 7 órás kirándulás során leereszkedünk a hegyről a Tek folyóhoz. Ebéd: út közben. Vacsora: a táborban.

11. nap: Santa Elena de Uairén

Reggeli után visszamegyünk Paray-Tepuy-ba és autóval visszautazunk Santa Elena-ba.

Habár ez a túra technikailag nem nehéz, jó kondi szükséges hozzá. Amit hozni kell: hálózsák és gyékény. Hordárokat lehet bérelni a személyi poggyász szállítására.

12. nap: Puerto Ordaz

Az Orinoco folyó partján, a Caroní folyó torkolatánál lévő nyüzsgő város a Gran Sabana és a Canaima Nemzeti Park kapuja, bejárata, ahonnan a különböző célú kirándulásokat indítani érdemes.

13. nap: Indulás

Puerto Ordazból utazás Caracasba majd a venezuelai fővárosból repülés vissza Budapestre.

Az út során elkísér minket Charles Brewer-Carías venezuelai felfedező, a Tepui-k szakértője is!

Charles Brewer-Carias

Charles Brewer-Carías venezuelai felfedező, természettudós, akit sokan a 21. századi Indiana Jones-nak tartanak. Már több mint 200 expedíciót vezetett a guayanai magasföldekre, ezalatt többek között a botanika, a zoológia, a földrajz, a geológia és az antropológia területein tett felfedezéseket. Már több mint fél évszázada annak, hogy a fiatal Charles-t foglalkoztatni kezdték a venezuelai dzsungelek és eldöntötte a kutatásnak szenteli életét. Ennek megfelelően nem is egy hétköznapi ember sorsát éli a természettudós. Önállóan, illetve a világ különböző pontjairól származó neves szakértőkkel együtt is folytat kutatásokat, az eredmények pedig később publikálásra kerülnek.

Leghíresebb fedezései a Tepui-k geológiai adottságaihoz fűződnek, mint a Sarisariñama-n lévő óriási víznyelők, a világ legnagyobb kvarcit barlangja a Chimanta-tepui-n, de sok más addig még ismeretlen barlang felfedezése is az ő nevéhez fűződik.

Vitathatatlan, hogy Charles Brewer-Carías a dzsungelben való túlélés egyik szakértője, ilyen jellegű túrákat szervezett is hazájában. Saját kés márkája is van már, mely világszerte ismertté vált.

Az eddigi utazásokról

A pánamerikai út egyetlen keleti, vagy inkább Dél-Amerika közepét átszelő útján Boa Vista felől léptünk be Venezuelába a Santa Elena de Uairén városka alatti határátkelőhelyen.

A brazíliai egy órás kilépést követően négy órás értelmetlen várakoztatást hozó belépés követett, részben a pemon őslakók közül kiválasztott és kiképzett hivatali személyzetnek köszönhetően. Eszembe jutott az évekkel ezelőtti búcsúm a pemon földtől és az ő egyik nagyon szépen rajzoló, értelmes kis lakójától, Franciscotól, az indián kisfiútól. Elköszönésemkor megkérdeztem, hogy mi szeretne lenni, amikor felnő? Ő egy kicsit sem gondolkodott, hanem rávágta, hogy utazó, idegenvezető. Megértettem, bár meglepődtem és elfogadni, hirtelen nem tudtam. Megdöbbenésemet követően átgondoltam az ő életét – jóllehet belelátni sohasem fogok – hogy látva az én ottlétemet is, többre vágyik. Tudja, amit a szülei és nagyszülei csak sejtettek, hogy a világ sokkal nagyobb, mint az ő indián közösségük. Kitekintést óhajt a nagyvilágra, és ahogy én is felfedeztem az ő világukat, úgy ő is kíváncsi az enyémre. Mindezen átértelmezett gondolatok mellett ott és akkor elszakadt bennem valami, ami az őslakókba vetett hitemet éltette addig. Azért rossz a közérzetem, ha erre gondolok, mert nekem és a ma felfedezőinek még megadatott számos ősközösség érintetlen, vagy alig érintett világnak a megismerése és annak minden gyönyörűsége. De szükséges beolvasztani őket a mi világunkba? A másik kérdésem, hogy van-e jogunk megfosztani őket a fejlődéstől? Egykoron a hittérítők verítékes munkával érték el azt, amit ma a számítógépek világában egy nap alatt okozunk: megfosztjuk őket ősiségüktől.