Hindu-balinéz fafaragások   /   Hindu-balinese wood-carvings

Olyan helyre érkeztünk, ahol az ember észre sem veszi idő múlását. Egy sziget öt világvallás, ötféle időszámítással. Ahol az emberek ilyen jól megférnek egymással, ott az istenek is jól érzik magukat. Így már érthető, hogy Bali az istenek otthona. Az istenek pedig jól tudják, hogy ők a szellemi mecénásai a sziget földi művészetének.

Bali művészete a hitéből táplálkozik és lakóinak lelkében él tovább.

A számos művészeti ág között az egyik legősibb a fafaragás. Sehol a világon ilyen szűk helyen nem jött létre olyan művészien faragó kolónia, mint itt Balin. A hagyományos stílus eredete még az animista ősvallásban keresendő. Imadi Pastika fafaragó mester is az őshagyományokból táplálkozik és Ubudban irányítja a kis művészközösségének mindennapjait.

Mr. Pastika, milyen stílust képvisel az Ön mesterközössége?

A hagyományostól, az ősirányzaton át a vallási stílusig minden témából szívesen merítenek a mesterfaragóink. A kiállítótermünkben Síva istenségtől – ez egyike a legkedveltebbeknek – a Rizsistenségen keresztül minden mű megtalálható.

Melyik a legkorábbi időszak, amikortól Bali fafaragó művészetéhez kapcsolódó szobrokat, reliefeket találhatunk?

A korai időszak pontos években meghatározhatatlan. A stílus sejteti, hogy az animizmushoz kötődő – a Nap és a Hold – nemzetség utódai már készítettek fából, majd kőből kultikus szobrokat. A legkorábbi alkotások a hindu hatás megjelenésekor keletkeztek a 8-ik és a 9-ik századtól. De ma már csak elvétve találunk ilyen relikviákat Indonéziában.

Miért, mi történt velük?

Sajnos a gyarmatosítók és a hittérítők – legyenek azok keresztények, vagy régi muzulmánok – számos pótolhatatlan szobrot vittek el magukkal, vagy semmisítettek meg az elmúlt évszázadokban. De mindezen erőszakos fellépések ellenére imádatuk mind a mai napig fennmaradt, ha nem is tisztán az ősi hit tükrében. Jóllehet nem tekinthetek rossz szemmel a múlt ezen időszakára, mert meg kell értenünk, hogy a mai kor emberei közül sem mindenki értékeli a hagyományőrző népek kultúráját. Így a gyarmatosításban is voltak ellenséges fellépések az indonéz és ezen belül a balinéz kultúrával szemben. Amiket a „jó érzésű” magángyűjtők elvittek, vagy megvettek, azokat a fafaragásokat lehet ma megtekinteni – részben – Anglia vagy Hollandia gyűjteményeiben.

A mindennapi élet ábrázolása is megtalálható és meghatározó a szobrokban. Mikortól számítható ennek a stílusirányzatnak a kibontakozása?

A mindennapi élet stílusának a megörökítése 1930-tól számítható. Ekkor jött létre az un. második balinéz fafaragó irányzat. Ilyenek a halászatot, a rizstermesztést, a földművelést és pl. a ruhát mosó, vagy vizet vivő női alak élethű ábrázolása.

A harmadik, ha jól tudom, a híres Chakot stílus?

Igen, ő az egyik, ha nem a legnagyobb mester, aki egyben irányzat és iskolateremtő is volt.

Melyek az ő mai is népszerű témái?

A chakot gyökérstílussal a Ramajana és a Mahabharata mitológiai legendák elevenednek meg a szemlélők előtt. Mi örömmel követjük őt. A siker bizonyítéka, hogy nemcsak a balinéz lakók, hanem az ide látogató külföldiek is örömmel fedezik fel ezt a művészeti irányzatot. Majd értékként viszik magukkal otthonaikba.

Milyen irányzat képviseli még magát Balin?

A nyugati hatás a Bali művészetet pártolók által született és lett egyedi az 1980-as évek elejétől. Itt is fontos megemlítenem, hogy bármelyik stílusról beszéljünk, modell, fotó és minta nélkül alkotnak a mestereink.

Mindenki a saját kútfőből merít és faragja készre a művét?

Igen, pontosan így van. A négy legfontosabb alap a saját ötlet, vagy ihlet, az erő, a tanulás és a legfontosabb a tehetség, mielőtt bárki kezébe venné a faragókést, vagy vésőt és elkezdené faragni azt a rönköt, amiben rejtve van a „kész mű”.

Erő alatt a fizikumot érti?

Úgy van. A lelki a saját ötlet, de ez nem olyan, mint a festészet. Ide jó fizikum, izomzat szükséges. No meg a kitartással elegyített tanulás és gyakorlati tapasztalat.

Csak mesterek dolgoznak Önnél?

Mesterek és tanárok: a legjobbak közül valók. Egyébként négy osztályba sorolhatjuk a fafaragókat: kezdő, tanuló, tanár és mester, vagy profi. A fafaragásokon csak a mester hagyhatja a névjegyét. Így az ő munkái a legértékesebbek.

Ön kitől tanulta a mesterfogásokat?

Apámtól és nagyapámtól, meg a tanáraimtól, legjobb mestereimtől. Mint kezdő, először én is csak otthon faraghattam. Még szüleim műhelyébe sem nagyon tehettem be a lábam. Munkáimat először otthon, a piacon, a tengerparton értékesítettem. Sohasem éreztem megalázónak, mert a kitartásomból előre láttam a jövőbeni sikereimet.

Hány fafaragó szorgoskodik a szigeten?

Több mint ezer. De csak a töredéke tanár vagy mester.

Milyen fafajtákból készítik ezeket a gyönyörű szobrokat és táblaképeket? Ha nem tévedek, látok itt könnyen faragható puhafákat és kemény, nehéz rönköket.

Az egyik legnépszerűbb, de nem olcsó, a porcelánfa, ez a kettős színárnyalatú a hibiszkuszfa Flores esőerdeiből. A barna a mahagóni, a másik világos vajszínű a krokodilfa. A nevét a kérgéről kapta, amely olyan rücskös. tüskés, mint a krokodil háta. Az ébenfa Jáváról, vagy Sulawesi és Celebesz szigetiről származik. A talán legértékesebb, illatos szantálfát mi Nyugat-Timorról szerezzük be. Az összefüggő erdőségeket mára nagyon megritkították. Ausztráliába exportálnak belőle tömegesen Kelet-Timorról, ahol még faóriások élnek belőlük.

Önhöz melyik stílus és melyik fa áll a legközelebb?

Nekem a hagyományos balinéz és hindu mitológiát feldolgozó munkák tetszenek a legjobban. A Ramajana és a Barong, Bali vallásaival és táncaival együtt. A fa anyaga pedig bármelyik lehet, örömmel veszem a kezembe mindegyiket.

Van-e új irányzat kialakulóban? Érik-e behatások az ősi stílust Európából, vagy Ázsia más részeiről?

 Nem tapasztalok ilyet. Ma az idegenforgalom hozza a legtöbb érdeklődőt, vagy művészi munkát keresőt. Ők pedig, úgy látom, elégedettek a létező stílusokkal. Látunk absztrakt formákat és munkákat a különböző boltokban, de azokhoz nagyobb mesterek nem adják a nevüket. Számos munka nem faragással, hanem esztergálással készül.

Csak balinéz fafaragók munkáit találjuk a szigeten?

Van néhány külföldi is. De a legnépszerűbb stílusok megalkotásához nem elegendő a gyakorlat. Őbennük nincsen meg a balinéz spiritualitás. Így nem is születhetnek tőlük elfogadható mesterfaragások.

A külföldiek gondolom nagyra becsülik a balinéz stílust. Ám honnét érkeznek a legtöbb látogatói, vevői?

Igen, nagyon szeretik, és külön órákat adok nekik a mitológiai témákból. Az Egyesült Államokból, Európából és Japánból többen, Dél-Kelet Ázsiából kevesebben érkeznek, de ennek anyagi okai is vannak.

Önök festik a szobraikat?

Nem. A természetes, valós színeikben hagyjuk őket. A kifaragott témák így adják vissza legjobban a mondandó eredetiségét. Fontos, hogy jól kiszárított, előkészített alapanyagból dolgozzunk. A minőség örök nálunk.

Hány mesterrel dolgozik Ön?

Közel húsz fővel, csak mesterekkel és tanárokkal, a szabadban és fafaragó teremben alkotunk.

Nők és férfiak vegyesen, együtt dolgoznak?

Nem. A nők külön, zárt térben alkotnak. A kéz és a láb is nagyon fontos a művek létrehozásában. A hölgyek szemérmesebbek, és ezt tisztelnünk kell.

A nők is tehetségesek?

Nem annyira, mint a férfiak, de ügyesek és sokan a tehetséget a szorgalmukkal pótolják.

Faragnak megrendelésre is?

Nos, ha valaki felkér egy témára, megfaragjuk, de nem jellemző.

A szent krisz tőr markolatának az elkészítéséhez is vállal megbízásokat?

A famunkában igen. Pontosabban a kézhez szabott markolat és a tok díszítésében örömmel. Az istenek áldását hordozó, misztikus erővel felruházott hullámos penge megmunkálása és kihúzás a kovácsmester feladata. Balin ez a Pande-klán kiváltsága évszázadok óta. A puléfából, vagy szantálfából Kupan erdeiből, Kelet-Timor közeli esőerdőkből származó alapanyagokból viszont nagy megtiszteltetés a krisz felszenteléséhez hozzájárulni.

Van pillanatnyi személyes inspiráció kialakulóban?

Természetesen van. Itt ebben a szantálfában már látom a kész művet. Az egyedi érzés, egyedi elképzelésekkel itat át. Aztán születik majd meg az önálló egyéniségű szobrom. Ha jön, legközelebb már bemutatom Önnek. A témája még titok,…

 

Ramajana

Ráma élettörténete a Krisztus előtti századokból származó, szankszrit nyelvű, indiai eposz. Terjedelme 7 könyv és 48000 verssor. Ráma tulajdonképpen Visnu – a fenntartó - isten megtestesülése és azért született a földre, hogy legyőzze a démonokat. A történet feldolgozza Rama és felesége Síta fordulatokban gazdag, tanulságos szerelmi történetét.

Mahabharata

A könyv a nagy Bharata - háborút, vagy költemény feldolgozása. Nemcsak irodalmi mű, hanem törvénykönyv és szentírás is. A terjedelme közel 200000 verssor. A Bharata nemzetség valóban létezett és a feltehetően az i. e. kétezer vagy ezer körül lezajlott csatározásainak mondává homályosult epizódjaiból kovácsoltak egységes történetet a későbbi idők énekmondói. 

Monos János