Őrá mindig úgy gondolok, mint akit elfeledtek, és évtizedekig eltitkoltak előlünk. Méltatlanul fiatalon távozott az élők sorából, pedig a szakmai körök a munkássága alapján már életében a Nobel-díj várományosaként emlegették. Bolyai Jánoshoz hasonlítható zseni volt. Egyre többen használunk egy már szinte nélkülözhetetlen eszközt a GPS-t. De tudjuk-e, kit tisztelhetünk a mindennapi életünkre is forradalmasító hatást gyakorló szerkezet részbeni működtetésében?

Ő Izsák Imre, aki nem is ezt az eredményét tartotta fő érdemének, mert a mesterséges égitestek helymeghatározása munkásságának mellékterméke csupán.

Izsák Imre, az egész világon elismert égi mechanikus, csillagász, matematikus és fizikus.

Neve sokkal több annál, mintsem csak úgy emlékezzünk meg róla, mint aki lebontotta az űrkutatás útjában álló akadályokat. Idén lenne 85 éves, ha élete, váratlan – titokzatos - hirtelenséggel, 36 éves korában nem ért volna véget.

Kőszeg évszázadok óta híres kitűnő iskoláiról, ahol számos jeles személyiség tanult, és szívta magába a tudományt kiváló pedagógusok irányítása alatt. A csillagászattörténet legfényesebb lapjaira kínálkozó tudósunk 70 évvel ezelőtt, 1929. február 21-én született Zalaegerszegen. A szülők - Izsák Gyula Endre (1901-1974) földrajz és természetrajz, édesanyja Pálffy Aranka (1900-1939) fizika szakos tanárok. Nővére, Magda visszaemlékezésében beszélt a nyári esték kerti csillagnézésről, amikor édesanyjuk az égitestek mozgásáról mesélt nekik, megmutatva a Tejutat, a Göncölszekeret és a Fiastyúkot, ami megragadta Imre fantáziáját. A negyedik elemi elvégzése után a kőszegi hadapródiskolába került, az ún. „alsó-reál"-ba. Osztályelső volt a tanulásban, és már itt kitűnt kiemelkedő matematikai képességeivel. Nagy hatással volt rá tanára, a későbbi neves csillagász, Zernváry Szilárd. Esztergomban utász szakon folytatta a magasabb katonai iskolát, amikor 1944-ben, a háború utolsó hónapjaiban és 1945 januárjában az 1929-ben született fiúkat bevonultatták katonának. Társaival együtt amerikai fogságba esett, ahol a jenkik elképedve szembesültek a gyerekkatonákkal. Viszontagságos hónapok és utazások után 1945 őszén beiratkozott a Deák Ferenc Gimnázium VI. osztályába. Zalaegerszegen. A következő tanévben kitűnő osztályzattal egyszerre fejezte be a VII. és VIII. osztályt az országos matematikai tanulmányi versenyen első és második helyezésének birtokában. Tanulmányait a Pázmány Péter Egyetem matematika-fizika szakán és az Eötvös Loránd által, francia mintára alapított kollégiumban folytatta. Az elitképzés fellegvárában Izsák Imre elsőéves egyetemista korában a Newton által megoldott két-test problémát egyedien, másképpen bizonyította, aminek nagy visszhangja volt a szakmabeli körökben. Közben érdeklődése az égi mechanika felé terelődött tanára Földes Imre előadásainak köszönhetően.

Az 1948-ig működő szabad, nyitott szellem helyett a marxista és kommunista elkötelezettség lett irányadó. Izsák Imre a kötelező marxista szemináriumokon kritikusan lépett fel. Kollégiumi társa, dr. Kucsman Árpád írja, hogy „szakmai kiválósága külön szerencséjére vált. Így lehetett „szent tehén", aki túlélte a nyilvános megbélyegzéseket, mert az Eötvös Kollégium is fontosnak tartotta, hogy legyenek szakmailag élenjáró „dögösök (a diáknyelvben a Természettudományi Kar hallgatói), ezért nem távolították el a volt kadétiskolást"

Egyetemi hallgatóként a Detre László által irányított MTA Csillagászati Intézetében asszisztens, tanulmányai mellett kutatói munkát is végez. 22 évesen aspiráns. 1954-ben az újjáépített Pulkovói Obszervatórium avatóünnepségére kiutazó magyar delegáció tagja. Ekkor végiglátogatta Leningrád, Moszkva és a Kaukázus csillagvizsgálóit. Szeretett volna a Szovjetunióban vagy az USA-ban továbbtanulni, ám az akkori politikai körülmények között ez lehetetlen volt számára. Csillagászati eredményeiről szóló előadásait német és angol nyelven publikálja. A kéttest, háromtest, ill. soktest probléma és a rakétaröppályák foglalkoztatták a gömbhalmaz kutatások mellett. Doktori védése után visszatért kedvenc témájához, az égi mechanikához, amelyben műholdelmélettel és rakétapályákkal foglalkozott. Detre igen nagyra tartotta Izsák Imrét. „Ez a fiú egy zseni, ilyen több itt nem volt, s nem lesz." Detre a disszidálni készülő Izsáknak címeket és ajánlóleveleket adott 1956 novemberében. Izsák Imre a zürichi obszervatóriumban azonnal kapott állást. Ő szereli fel a Locarno-i Obszervatóriumot. Izsák gyakran írt és telefonált haza Detrének, akivel a nyugati konferenciákon találkozott is, de Detrét a kapcsolattartás miatt a hatvanas évek elején meghurcolták. A hatvanas évek elején született meg az új tudomány, az űrkutatás, így 1958. decembertől Cincinnatiba hívják csillagásznak, majd1959. szeptember l-től Cambridge (Massachusats) az új munkahelye. A Smithsonian Institution Astrophysical Observatory és a NASA Égimechanikai Osztályán dolgozik, és 1960-tól már ugyanitt osztályvezető. 1964-ben megkapja az amerikai állampolgárságot. 1965. márciusától a nagy hírű Harward egyetemen tanít.

Az USA az űrversenyben kezdett lemaradni a Szovjetunió mögött a kisebb teljesítményű hordozórakétái miatt. A két űrhatalom követni akarta műholdjait. A szovjet szputnyikoknál, fényességük miatt, ez könnyen megoldható volt, de az apró amerikai műholdak esetében gondokat okozott a követés. A feltalálását követően (Neumann János) – ekkor alkalmazták először az elektronikus számítógépet, aminek a segítségével a megfigyelt adatokat pontosan feldolgozhatták. A komputeres adatfelméréshez ismerni kellett viszont a Föld pontos alakját és gravitációs terét, hogy a hibás adatokat ki lehessen javítani. Izsák Imre felfedezte, hogy az egyenlítő nem kör, hanem elliptikus alakú. Ez igen nagy jelentőségű új ismeret volt a mesterséges égitestek heymeghatásozása szempontjából.

Tudományos pályaszámításaival korának legnagyobb segítségét nyújtotta a világűr gyors meghódításában, az asztronautika fejlődésében. A mesterséges holdak pályaadatainak eltéréséből kiszámította és megadta a Föld minden korábbinál pontosabb alakját. Az égi mechanika klasszikus feladatában a tömegeloszlást ismerve kell a hold pályáját meghatározni, ám ő ennek a fordítottját oldotta meg. A számításában harmonikus közelítést alkalmazott, vagyis a Föld gravitációs terét összerakta gravitációs monopólusból, dipolból, kvadrupolból és az így kiszámított alak nem a Föld valódi alakja, hanem csak a gravitációs hatása egyezik meg azzal. Az régóta ismert volt, hogy a Föld alakja közelítőleg forgási ellipszoid, ő viszont a műholdak mozgásának megfigyelt adataiból kiszámította az ettől való eltéréseket. Bebizonyította - amit addig részleteiben nem ismertek, - hogy az Egyenlítő alakja nem pontosan kör, hanem mintegy négyszáz méternyire eltér attól. Ezen eredménye nagyságrendekkel pontosabb volt minden korábbi becslésnél. Izsák Imre 1961. június 1-jén hivatalosan is bejelentette a Föld alakjának és felszíni pontjainak pontos meghatározására vonatkozó számításait. Eredményével a tudományos érdeklődés középpontjába került, és  általa egyik napról a másikra világhírű lett.

Érdemei elismeréseképpen a NASA, vagyis a Nemzeti Űrhajózási Hivatal tudományos főmunkatársa lett. Megnősült 1962. június 7-én, felesége Emily Kuempel Brady angol irodalmat tanított a bostoni egyetemen. 1964. február 24-én megkapta az amerikai állampolgárságot, ősszel fia született, akit Endre (Andrew) névre kereszteltek. Andrew G. Izsak a San Diego Egyetem Matematika Kutató Központjának a professzora.

Az Egyesült Államokban közzé tett Szabvány Földmodell első kötetének a címlapján Izsák Imre egész oldalas arcképe alatti szöveg: „Akinek intellektuális bátorsága ezt a könyvet lehetővé tette"

Tudományos teljesítménye elismerésképpen az űrkutatókból álló bizottság holdkrátert nevezett el róla a Bólyai-kráter szomszédságában. Az 1546 Izsák ( korábbi ideiglenes nevén 1941 SG1) a kisbolygóövben keringő kisbolygó is az ő nevét viseli, amit Kulin György fedezett fel 1941. szeptember 28-án a Sváb-hegyi Obszervatóriumban.

Rövid és dicsőséges pályafutása tragikus véget ért. 1965. április 22-én a Párizsi Geodéziai Szimpózium reggelén hiába várták. Előző este 36 éves korában szívroham végzett vele a szállodai szobájában.

Az őt ismerők és kutatók szerint Izsák Imre korai, szívinfarktus miatt bekövetkezett halálát elsősorban az okozhatta, hogy el kellett hagynia Magyarországot, ahol nem foglalkozhatott a mesterséges holdak égi mechanikájával a technikai elmaradottság, az ország gazdasági helyzete miatt. Hivatástudata és a szülőföldjén maradás vágya kizárták egymást. Az előbbi győzött az itthon maradás felett, és ő vállalta sorsát. Idegenben véghezvitt kutatásai egy végeláthatatlan folyamatot indítottak el a tudományban. A nagy elzártság utáni rendkívüli leterheltsége és a felfokozott életvitele adhatják az egyik okot korai halálára.

Monos János