ETRUSZK PROGRAM - NÁPOLY, CAPRI, RÓMA, ORVIETO

Az Olaszországba a Kr.e. I. évezredben 'villanovai' népként érkező Kárpát-medencei-dunai népek nem lehettek mások, mint a Kárpát-medence Kr.e. III. évezredi meghódítóinak utódai, azaz a török kultúrát átvett magyarok. Következésképp az etruszkok - vagyis a török népnek tartott őskori magyarok - születése a bronzkorra tehető a Kárpát-medencében.



Szállás típusa: Szálloda ***+
Ellátás módja: Félpanzió
Utazás módja: Busz
Időtartam: 11 nap / 10 éj


Útvonal:

Budapest – Róma – Nápoly - Budapest

Programterv:

1.nap:

Találozó reggel, elutazás Budapestről. Esti érkezés Firenzébe, majd vacsora és igény szerinti séta a sok titokkal övezett „Leonardo, Michelangelo és Botticelli „ városában. Éj Firenze közelében.

2.nap:

A szakrális központok és épületek látogatása folytatódik gyalogosan és kötelező helyi idegenvezetővel a reneszánsz fővárosában: Santa Croce, Palazzo Vecchio, Dóm, Aranyművesek hídja, Pitti Palota. Kora délután utazás Orvietóba az etruszk örökség szakrális városába. A siklóval érkezés a fellegvárba a dómhoz, a pápai palotához és a sok rejtélyt őrző etruszk múzeumhoz. A rovásírásos síremlékeket tartalamazó temetőkertnél zárul napi programunk. Éj Orvieto közelében.

3.nap:

Reggeli után az „örök város” Róma vár ránk. A Santa Maria Maggiore templom, majd a Vincoli templom a Mózes szoborral köszönt bennünket. Az ókori városközpont megtekintése helyi idegenvezetővel. Séta az ókori Róma „legnagyobb cirkuszában” a Colosseumban, majd a Forum Romanumon, ami kezdetben a vásártér volt, majd a népgyűléseket tartották itt, végül a köztársaságkor végén a közélet fórumává vált. Séta Michelangelo tervezte térhez, a Campidoglio-hoz, a II. Viktor Emánuel emlékmű-höz, amit a rómaiak csak a „Haza Oltárának” neveznek. További gyalogos városnézés: a híres Velence tér a Velence palotával, ami egykor a Velencei Köztársaságé volt, és ahonnan Mussolini intézte szónoklatait az olasz néphez, végül séta a Via dei Fori Imperialin a Császári fórumokhoz. Szabadidő, majd délután a Via Corso, Róma leghíresebb bevásárló utcájának meglátogatása. További látnivalók: a Trevi kút, ahol Fellini híres „Édes élet” című filmjének egyes jeleneteit forgatták, végül a Via Condotti érintésével - ahol a leghíresebb divatházak elegáns üzleteik találhatóak - érkezés a Spanyol lépcsőhöz. A Navona tér megtekintése után az Anyagyalvárral zárjuk az ókori sétánkat. Éj Rómában.

4.nap:

A Pápai Állam megtekintése: Délelőtt a hagyomány szerint Szent Péter sírja fölé emelt Vatikáni Szent Péter Bazilika bejárása a Magyar Kápolnával. Utána a Vatikáni Múzeumok megtekintése a Sixtusi kápolnával, melynek lélegzetelállító freskóit Michelangelo alkotta. A múzeum után a Szent Péter téren szabadidő áll rendelkezésre. A Vatikánhoz tartozó Lateráni Bazilika és környéke az egykori pápai székhellyel, majd a Szent Lépcső megtekintése. Az építészetében és tartalmában - köztük az eddig uralkodott pápák portréival - is különleges Falakon Kívüli Szent Pál Székesegyház zárja a városi látnivalókat. Délután a keresztényüldözéseiről híres Katakombákat járjuk végig és ismerkedünk meg a „véres kezű császárok” üldözöttjeivel. Éj Rómában.

5.nap:

Indulásunkat követően utazás rálátással Montecassino apátságára. A Nápolyi-öböl ősi, görög-római szakrális városának Cumának a meglátogatása dél körül. A romváros mellett épen fennmaradt Sybilla jósnő barlangjának a bejárása. Utána a közeli Pozzuoli Seraphis-templomaként számon tartott városközpont megtekintése. Emlékezés Odüsszeuszra Solfatárában a „Lángoló Mezkön”. Éj a Sorrentói félszigeten.

6.nap:

Kirándulás hajóval Caprira, a csodák szigetére -a római császárok 12 Istenének nyomdokain - Marina del Cantonéból. A Nápolyi-öböl azúrkék vizének gyöngyszeme már a római cézárokat is rabul ejtette. Kikötés az Odüsszeusz kalandozásai óta ismert -Marina Piccolában, rálátással a Faraglioni sziklákra. Az Augustus Kert Capriban, a Villa San Michele, és libegővel a Monte Solaro – az időtlen dők óta Naphegynek nevezett csúcs - megtekintése Anacapriban. Hajóval megkerüljük a szigetet és kedvező időjárás, hullámzás esetén a Kék Barlang megtekintése kis csónakokkal. Esti érkezés az dülőfaluba, ahol tenger gyümölcsei vacsoraest vár ránk ravellói vörösborral. Éj a Sorrentói félszigeten.

7.nap:

Kirándulás Pompej romvárosához, amely Kr. e. 79-ben pusztult el. A gazdag kereskedő város feltárása az 1860-as években kezdődött, s mára egyedülálló módon bepillantás nyerhető a „konzervált” régmúlt házak rejtekeibe, úgy ahogy az ókor idején életük megszakadt. A város UNESCO világörökségi védelem alatt áll. Felutazás a Vezúv csúcsára. A legendás vulkán 1944-ben tört ki utoljára, azóta elcsendesült és festői hátteret kölcsönöz a Nápolyi-öbölnek. Útközbeni megálló Sorrentóban a félsziget fővárosában. Éj a Sorrentói félszigeten.

8.nap:

Kirándulás hajóval a Divina Costiera -Isteni partvonal - érintésével Amalfiba a Földközi Tenger első tengeri köztársaságába. Kis útközbeni kitérő a Galli-szigetek felé. Amalfi nyugodtan pályázhat a városok szépségversenyének első díjára, UNESCO világörökségi védelem alatt áll. A Szent András Dóm, az Arsenale meglátogatása, majd limoncello kóstoló a Malmok Völgyében. Délután a Smaragd barlang és Positano, napjaink divatos tengerparti üdülővárosának megtekintése. Éj a Sorrentói félszigeten.

9.nap:

Pihenés, fürdés, napozás egész nap. Éj a Sorrentói félszigeten.

10.nap:

Hazautazás. Délelőtti városnézés Nápolyban, Campania tartomány „fővárosában”, a Dóm az anjou Endre herceg sírjával, a Népszavazás tere, a Királyi palota, a San Carlo Opera, az Umberto Galéria, a magyar-anjou – Nagy Lajos - kötődésű Castel Nuovo és a kikötő. Éj Velence közelében.

11.nap:

Egész napos utazást követően esti érkezés Budapestre.

Az etruszk kultúra:

A magyar őstörténet mélyebb megértését az etruszkok gyökereinek feltárása segítheti a legjobban. A laikus is láthatja, akár egyszeri ránézésre is, milyen döbbenetes a hasonlóság a rovásírás és az etruszk írás között. Az is sajátos, hogy a történészek szerint az etruszkok hajósnép volt, miközben művészetükben igen gyakran lóábrázolásokkal találkozunk, míg az itáliai ősnépekre ez egyáltalán nem jellemző.

Az etruszkok saját magukat állítólag 'mek'-nek nevezték, de ez lehetett 'megy' is, a 'magyar', 'megyer' töve.

Az etruszk vallásban nagyon fontos szerepe volt a jóslásnak és az ősök, a halottak tiszteletének, lakóházaik belső kialakítása pedig emlékeztet az ősmagyarok szálláshelyeinek alaprajzához. Ennyi felvetett kérdés talán elegendő ahhoz, hogy időt és teret átszelve megismerjük, kutassuk rokonainkat. (Etruszkok és magyarok, Dr. Szabó Károly)