Nápoly, Capri, Amalfi

Capri meredeken emelkedik ki a vízből gazdag növényvilágával, gyönyörű kis házaival, és romantikus utcácskáival. Ön szerint évezredek óta miért utazik mindenki Capri szigetére?! A titkot elárulja a Planet Travel!



Szállás típusa: Apartmanház ****
Ellátás módja: Félpanzió
Utazás módja: Repülő
Időtartam: 8 nap / 7 éj


NÁPOLY - CAPRI – SORRENTO – AMALFI

POMPEJI – VEZÚV

Önálló csoportok számára egyedi árat alakítunk ki!!!

Programajánlat:

1. nap:

Elutazás

Találkozó a repülőtéren és elutazás menetrend szerint. Kora esti érkezés Nápolyba. Transzfer a Sorrentói - félszigeten át a szállásra és vacsora.

Éj a Sorrentói-félszigeten

2. nap: Capri

Kirándulás hajóval Caprira, a csodák szigetére -a római császárok 12 Istenének nyomdokain - Marina del Cantonéból. A Nápolyi-öböl azúrkék vizének gyöngyszeme már a római cézárokat is rabul ejtette. Kikötés az Odüsszeusz kalandozásai óta ismert -Marina Piccolában, rálátással a Faraglioni sziklákra. Az Augustus Kert Capriban, a Villa San Michele, és libegővel a Monte Solaro – az időtlen idők óta Naphegynek nevezett csúcs - megtekintése Anacapriban. Hajóval megkerüljük a szigetet és kedvező időjárás, hullámzás esetén a Kék Barlang megtekintése kis csónakokkal. Esti érkezés az üdülőfaluba, ahol tenger gyümölcsei vacsoraest vár ránk ravellói vörösborral. Éjszakai merülés a Punta Campanella és a Galli-szigetek között.

Éj a Sorrentói-félszigeten.

3. nap:

Amalfi

Pihenés, fürdés, napozás. Igény szerint Sorrento kirándulás busszal. Vagy, igény szerint snoorkeling, búvároktatás az Isteni-Amalfi-partvonal mentén.

Éj a Sorrentói-félszigeten.

4. nap: Pompej/ Vezúv - Sorrentó

Kirándulás Pompej romvárosához, amely 79. augusztus 24-én pusztult el. A gazdag kereskedő város feltárása az 1860-as években kezdődött, s mára egyedülálló módon bepillantás nyerhető a „konzervált” régmúlt házak rejtekeibe, úgy ahogy az ókor idején életük megszakadt. A város UNESCO világörökségi védelem alatt áll. Felutazás a Vezúv csúcsára. A legendás vulkán 1944-ben tört ki utoljára, azóta elcsendesült és festői hátteret kölcsönöz a Nápolyi-öbölnek. Útközben pihenő Sorrentóban, a félsziget fővárosában.

Éj a Sorrentói-félszigeten.

5. nap:

Amalfi

Pihenés, fürdés, napozás. Igény szerint snoorkeling, búvároktatás az Isteni-Amalfi partvonalon.

Éj a Sorrentói-félszigeten.

6. nap:

Ischia – Amalfi

Pihenés, fürdés, napozás. Igény szerint Ischia hajókirándulás. Díja: 9.700.-Ft/fő. Igény szerint snoorkeling, búvároktatás az Isteni-Amalfi-partvonalon.

Éj a Sorrentói-félszigeten

7. nap:

Amalfi

Kirándulás hajóval a Divina Costiera -Isteni partvonal - érintésével Amalfiba a Földközi Tenger első tengeri köztársaságába. Kis útközbeni kitérő a Galli-szigetek felé. Amalfi nyugodtan pályázhat a városok szépségversenyének első díjára, UNESCO világörökségi védelem alatt áll. A Szent András Dóm, az Arsenale meglátogatása, majd limoncello kóstoló a Malmok Völgyében. Délután a Smaragd barlang és Positano, napjaink divatos tengerparti üdülővárosának megtekintése. Éjszakai merülés a Punta Campanella és a Galli-szigetek között.

Éj a Sorrentói-félszigeten

8. nap:

Nápoly - Indulás

Hazautazás. Délelőtti városnézés Nápolyban, Campania tartomány „fővárosában”, a Dóm az Anjou Endre herceg sírjával, a Népszavazás tere, a Királyi palota, a San Carlo Opera, az Umberto Galéria, a magyar-anjou – Nagy Lajos - kötődésű Castel Nuovo és a kikötő. Transzfer a repülőtérre és elutazás. Esti érkezés Budapestre.

A Nápolyi-öböl és az ellenpápák ellenpápája

Köztörvényes kalózként és szerencsevadászként említik életrajzírói. Baldassare Cossa néven elszegényedett nemes, nápolyi család sarjaként látta meg a napvilágot Ischia szigetén. . Ő is azok közé tartozott, akik kiélezett ”aranyfejszével” törtek utat maguknak a pápai trónhoz. A ravaszság és a fegyverek erején hatalomra emelt pápa ereje lassan megfogyatkozott. Egyetlen személyt talált az akkori Európában, aki a hitszakadás küszöbén álló egyház sebeit orvosolni tudta volna a feltételezései alapján. Őt Luxembugi Zsigmondnak hívták, Magyarország királya és római császár volt. Őnála kapott menedéket a Rómából kivert pápa.

Az ellene felhozott vádpontok és bűnök bizonyítása után formailag 1415. május 29-én fosztották meg rangjától.

Röviddel utóbb lemondott és átadta a pápai pecsétet a halászgyűrűvel egyetemben. Röviddel később a szentséges kollégium dékánjaként Firenzében élt, barátja a bankár Cosimo de' Medici előzékenységéből. 1419-ben szenderült jobblétre és a Firenzei dóm nyolcszögletű keresztelőkápolnájában, Donatello tervei alapján építtetett, egyszerű dekorációval ellátott sírboltban nyugszik. Felirata: ”E helyen nyugszik Baldassare Cossa, azaz XIII. János, aki pápa volt.”

A Smaragd-barlnag

Bocaccio műveiből jól ismert, Itália lélekmelengetően szép partvonala mentén érkezünk a már 19. században is látogatott, majd 1932-ben Luigi Buonocore halász által „újra felfedezett” barlanghoz.

A Smaragd Barlang a Capo Conca öblétől nyugatra, Positano és Amalfi között rejtőzik Conca de Marini festői környezetében. A tenger felől a legkönnyebb hajóval megközelíteni, ha nincsen vihar! Az utasok általában külön bérelt kirándulóhajóval érkeznek és a nagy Amalfi, Positani program részeként tekintik meg a természeti képződményt.. A szárazföld felől a főút mentén kell leparkolni a táblával jelzett „Grotta dello Smeraldo vagy a Grotta Smeralda” feliratnál.

A Vezúv

Minden katasztrófák legfélelmetesebbike a vulkánkitörés, írja többek között ifjabb Plinius is, aki átélte a Vezúv 79. augusztus 24-i pusztítását.

A vulkánkutatók meg vannak róla győződve, hogy a Vezúv nem aludt ki csak alszik és álmában időnként felmordul. A számára édes álom 1944 óta tart. Az ébredése így bármikor bekövetkezhet. Az eseményt mérőműszerekkel előre lehet jelezni, amelyek Nápolyba, Rómába és Párizsba közvetítik a tűzhányó minden rezdülését. Talán még időben ahhoz, hogy ne tömeges evakuálás következzen be. Amennyiben a hegy beindul, akár milliós lélekszámú áldozatot is követelhet. Jóval többet, mint az ókori pusztításakor, mert sokszorta többen élnek a környékén. A hegyoldal tele van engedély nélkül épült házakkal. A legnagyobb veszélynek kitett vörös zónában 13 település van az összes környező 18-ból. Az illegális építkezések veszélyeztetik a saját és a mások életét. Az 1970-es években épített, a menekülést elősegítő utak mentén is házak állnak. Az utat pedig eltorlaszolják az autók.

Az ember „tájsebészeti” beavatkozása visszafordíthatatlan, ám ha a természet újraébred, a Vezúv lesz a győztes.

Pompeji, avagy város a láva alatt

Az ókori bordélyok belső világának a megismerését a Vezúv 79. augusztus 24-i kitörésének köszönhetjük. A közel 6 – helyenként 10-13 - m magas hamu és lapilli réteg majd 1700 éven át őrizte az ókor titkait. Az 1594 és 1600 között zajló csatorna ásása adott szabd utat a feltárásoknak, amelyek 1748-ól szervezett keretek között zajlottak. Addig a „látogatók” csak raboltak és pusztítottak a romok között. A pusztítás időszakában a Római Birodalom a fénykorát élte. Vespasianus fia Titus töltötte be a császári méltóságot 40 és 81 között.

A birodalom határain valahol mindig háború dúlt. Egyesek közben a pénz után futva néha-néha betértek egy örömtanyára. Pompeji ilyet is őriz az utókor számára, hogy megismertesse a múltat akár még a drámai pillanatokon keresztül is.

Marina del Cantone és Nerano

A mészkőszirtek közé zárt és a tenger által határolt kis üdülőnek igazából nincsen semmi különlegessége, csak egy: hogy szép. A nyáron pezsgő életű település télre elcsendesedik, és a következő májusig szinte feledésbe is merül. De jól tudja mindenki, aki a poros városi levegőt szívja Nápolyban, vagy akár Castellamaréban, hogy havonta legalább egy szombatot és vasárnapot illő a neranói strandon eltölteni. Hogy miért? Azért, mert itt nem kell a meredeken a tengerbe szakadó sziklákról fejest ugrani a hűsítő vízbe, hanem egyszerűen besétálhatunk a nagyon tiszta hullámok közé.

Jóllehet, a Nápolyi-öböl vize is remek és tiszta, de nem ilyen pompás, nyugalmas, az Amalfi-partvonal többi strandja pedig talán túl drága, ezért marad mindenki kedvence Marina del Cantone, ahol minden elérhető áron és jó színvonalon kapható.

Li Galli – a Kakasok szigete – és a balett

A Positano és Amalfi históriáit említő könyvek alkalmanként kitérnek a Galli-szigetekre is, amikor a büntetésre ítéltek, rövidebb időre száműzöttek kerültek szóba. Nem véletlenül, ugyanis a kicsiny szigetcsoport főszigete börtön- vagy büntetőszigetként volt ismert.

A jelenlegi állapota az évszázadokkal előttihez nem is hasonlítható. Sivárságán talán csak a középkorban emelt őrtorony enyhített valamit. Az ókorban itt járt Odüsszeuszt a szirének éneke próbálta elcsábítani, hogy a szigeten élje tovább napjait, ám a sikertelenség után talán maguk a csábos hölgyek is a közeli termékenyebb Capri szigetére költöztek. Őket követően és Homérosz első útleírásai után a szigetek hosszú időn át különösebb események nélkül élték életüket. A tengeri csatározások igaz tanújaként említhetnénk őket, de ma már csak a fantáziánkra hagyatkozhatnánk, hogy felelevenítsük a történteket. Világhírű művészek tucatja látogatott el az aprócska sziklaszirtre. Köztük volt az akkor még művészi pályájának hajnalán lévő Rudolph Nureyev is. Ő is a minden szeptemberben Massine tiszteletére – és ma már emlékére – megrendezendő Positanói Balettfesztiválra érkezett. Massine halála után ő vette meg a szigeteket és tartózkodott ott rövidebb-hosszabb ideig.

Positano

Napjaink divatos tengerparti üdülőhelye, amely a Sorrentói - félsziget déli partszegélyének legfestőibb városai közé tartozik (3700 lakossal, 30 m a tengerszint fölött).

Positanót szemlélni és a természet alkotta sziklák között – valamint a Comune-hegy és a S. Angelo a tre Pizzi tövében, a Pertus, a Comune és a Paipo völgyeiben – megbúvó városkában igazán gyönyörködni a tenger felől lehet. A Sorrentóból, Capriról, Salernóból vagy Marina del Cantonéból induló hajók utasai tehetik ezt meg igazán az Amalfi - partszakasz mentén. Az évszázados keleti kereskedelem (Flavio Gioia hajós és mint az iránytű “második” feltalálója nagy szerepet vállalt benne) vonzotta az utazókat, akik a biztos megélhetésnek köszönhetően itt maradtak. Házaikat szinte az ég és a tenger között megkapaszkodó sziklapárkányokra építették.

Amalfi

A Divina Costiera – Isteni Partvonal – nyugodtan pályázhat a városok szépségversenyének első díjára. Egyes állítások szerint, amit a mitológiai krónikások jegyeztek fel, történelme 533-ban kezdődik. Heraklész istenien szeretett asszonya, Amalfi ezen a helyen alussza örök álmát, és szerető társa az ő emlékére alapította itt a róla elnevezett várost. A kikötőből jövet akár hajóval, autóval, vagy busszal érkezünk a Flavio Gioia tér érintésével jutunk át a városkapun – Porta Marina – a dóm elé. Kétség kívül az egész Amalfi - partvonal gyönyörű, de a csúcspont Amalfi városa. Itt találjuk az egyik legjelentősebb szentnek, Andrásnak a hamvait, aki a halászok és hajósok védelmezője is egyben. 1208 óta a dóm alatti kripta ad nyugodt helyet a földi maradványainak.

Az utazó, aki a legendák és valós események nagy múltú városába, Amalfiba érkezik, az elmúlt évszázadok tengeri urának nemcsak a külső szépségében gyönyörködhet, hanem megismerheti annak történelmét, valamint a közel kétezer éves papírkészítés művészetét is.

A négy tengeri köztársaság történelmi regattája

A Sorrentói - félsziget és az öblöt környező szigeteinek tenger ölelte évezredes történetében egyedülálló módon maradt fenn az utókor számára Itália tengeri köztársaságainak mára már színjátéka, a Regatta, a tengeri hajók felvonulása. Igaz, manapság nem nagy hajók árbocain lobognak a zászlók, hanem kisebb csónakok vagy hajócskák képviselik az ősök örökségét, ezért is nevezik az ünnepet evezős Regattának.

Itália életében a tengeri köztársaságok a legfontosabb szerepet játszották politikai, gazdasági, hadi és művészeti szempontból egyaránt. Az ismert és ismeretlen hajósok tetteit megörökítő Regatta századunkban az egyik legszínesebb, és hagyományaihoz leghűbb módon érzékelteti velünk mindazt, amit a négy hatalmasnak mondható köztársaság Itáliának, valamint a világnak adott. Amalfi, Genova, Pisa és Velence – ők azok, akik évszázadokon át küzdöttek maroknyi vagy országnyi területekért, hogy gazdagságukat növeljék, és általa a megélhetési biztonságuk is a legmagasabb szinten maradjon. Őket mutatja be ez az ünnep teljes pompájában és díszében, hogy valami fogalmat kapjunk a nagy elődök életéről, kinézetéről és szokásairól. Az ünnep a dicsőséges tengeri köztársaságokra emlékeztet bennünket, azokra, amelyekről nap, mint beszélünk, azokra, amelyek nélkül életünk nem így alakult volna itt Európában és talán a nagyvilágban sem.